A megnyitó ünnepségen Márton Zsuzsanna, a KCSSZ elnöke köszöntötte a résztvevőket, valamint Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ugyancsak szólt hozzájuk.

A köszöntők között a Délvidékről érkezett, moholi Csobolyó Művelődési Egyesület, a Róna tamburazenekar, valamint a szintén délvidéki, Tiszakálmánfalván működő Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Galagonya néptánccsoportja somogyi népi játékokkal és táncokkal mutatkozott be.

A székely Himnusz közös eléneklését követően megkezdődött „A család XXI. századi kihívásai – Párválasztás, házasság, családgondozás” című konferencia a Felsőházi teremben.

Márton Zsuzsanna, a KCSSZ elnöke elmondta, hogy a 21. század teljesen új kihívásokat hozott a családok életébe és a mai konferencia, illetve a meghívott előadók ezekre keresik a válaszokat, a lehetséges megoldásokat.

Elsőként Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnöke a családgondozás történetéről szóló előadásában aláhúzta, hogy a szegények, betegek és elesettek gyámolítása, védelme egyidős az emberiséggel – az erre vonatkozó első törvények már Kr.e. a 5-4. században megszülettek. Az állami szociálpolitika gyökerei pedig a középkorban kezdődtek; ebből leginkább az egyházak, szerzetesek vették ki a részüket, de a helyi kisközösségeket segítették a céhek, földesurak is. Az ipar fejlődésével a 19. században jelent meg a modern szociálpolitika, melynek köszönhetően megjelent a társadalombiztosítás, amely Európa-szerte más-más formában valósult meg.

Míg a német modell a segélyezés helyett a jogosultságot vette alapul, addig a skandináv modell alapelve a szolidaritás volt és az államigazgatás szerves részét képezi, állampolgári jogon jár.

A század utolsó évtizedeiben már megjelentek a biztosítások, majd fejlődésnek indult a szociális munka: a segélyezések mellett képezték is a rászorultakat. A szociális munka magyarországi történetéről elmondta, az államiság kezdete óta kiemelt figyelem kísérte és az egyház szerepe minden korban erős volt. 1905-ben alakult meg a szegénygyám intézménye, majd 1912-ben megalakult az első magyar szociális telep, ahol közösségi szociális munkát végeztek tanácsadással, munkaközvetítéssel. A trianoni békeszerződéssel teljes közigazgatási összeomlás következett be, majd a 30-as évekre a szociális munkában új elemek jelentek meg, mint a családvédelem és a családgondozás. Az államszocializmus időszakában az uralkodó ideológia szerint a szociálpolitika és a szociális munka szükségtelenné vált, megkezdődött annak leépítése és beolvasztása az egészségügybe. 1985-ben nagy áttörés volt a posztgraduális szociálpolitikus képzés megindítása – mutatott rá.

A rendszerváltás után megindult a szociális törvényalkotási folyamat, melynek célja a szociális biztonság megteremtése érdekében meghatározni az állam feladatait. 1997-ben született meg a törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. Hangsúlyozta, Magyarország Alaptörvénye védi a családokat, melyek az együttélésünk legfontosabb alapja. „A család a szociális védelem és a lelki egészségvédelem tekintetében alapvető intézményként nevezhető meg. A 2011.évi CCXI. törvény a családok védelméről sarkalatos törvény”- húzta alá, hozzátéve, egyedülálló, hosszú távú családtámogatási rendszer alakult ki 2010-től. A mai magyar szociális ellátórendszerben a családgondozást a gyermekjóléti és a családsegítő szolgálatok munkatársai végzik.

A védőnői családgondozás 2015-től hungarikum – az egészségügyi ellátórendszerben több ágazat ellátásához kapcsolódva a védőnői rendszer is biztosít családgondozást. Mint mondta, a századforduló Magyarországának társadalmi, gazdasági, demográfiai változásai keltették életre a védőnői hálózatot, melynek fő célkitűzései voltak a csecsemőhalandóság csökkentése, a nemzet számbeli erősítése, a tudatlanság elleni küzdelem. 1915 és 1940 között működött az Országos Stefánia Szövetség az anyák és a csecsemők védelmére, majd 1941-ben egyesült az egészségvédelmi szolgálattal és a későbbiekben már a védőoltásokkal kapcsolatos tennivalókat is a védőnők végezték.

Végezetül elmondta, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége 2019-ben alakult országos szervezet, amely határon túli kapcsolatokat is ápol, fejleszt, programokat tart. Tagjai nem csak védőnők, hanem minden olyan szakmai és családszerveződés, amely a védőnőkkel közösen dolgozik a családokért. Az elmúlt öt évben több mint 40 szervezettel van aktív, élő együttműködés hazai és nemzetközi szinten.

A konferencián őt követte Kárpátaljáról Bárdos Nóra mentálhigiénés szakember, aki az Y generáció tagjai körében tapasztalt párválasztási és családalapítási nehézségekről adott elő. Mint elmondta, az Y generáció az 1980 és 1994 között született fiatalok, az a generáció, amely a Disney-filmeken nőtt fel, abban a korban, amikor a digitális forradalom globális méreteket öltött. Digitális bennszülötteknek is nevezik őket – fogalmazott. Fiatal felnőttként ma nagy kihívásokkal néznek szembe: családalapítás, karrier, pénzügyi bizonytalanság. A szakember szerint ennek a generációnak a fiataljai nehezen maradnak meg egy munkahelyen, mivel nagy elvárásaik vannak. Magánéletükben is nehezen köteleződnek el, viszont nagyon kreatívak, innovatívak, a véleményformálás terén inkább visszafogottabbak és átgondoltabbak.

„Az Y generáció nehézségei, hogy bekerülnek az elvárások csapdájába, türelmetlenek, sokat stresszelnek, a kiégés nagy arányú ennél a generációnál”

– jegyezte meg. A párválasztás tulajdonképpen egy elköteleződési krízis, amelynek okozója az izoláció vagy elszigetelődés. Nehezen tudnak elköteleződni, félnek tőle, döntésképtelenek és nagyon nehezen vállalnak gyermeket. „Inkább építik a karrierjüket, divatos a szingli lét és előtérbe helyezik a kényelmi szempontokat” – vázolta.

Bárdos Nóra aláhúzta: a szingli élettel ellentétben a „szabadságot a házasságban lehet megélni, egyedül csak a magányt.” A párválasztás során 30 éves korukig szeretnének mindent elérni, közben megváltoztak az ismerkedési szokások, kiszorult az online felületekre – ez is nehezíti a komoly párkapcsolat kifejlődését. Hangsúlyozta, a fiatal felnőttkor nagyon fontos életszakasz. Ekkor dől el, hogy az egyén megtalálja-e helyét a társadalomban, hasznos tagjává válik-e. „Egy egészséges fejlődés esetén megtalálja párját, családot alapít, hivatása lesz, kapcsolatokat létesít, megvalósítja önmagát” – fogalmazott. Zárógondolatként elmondta, a háború sújtotta Kárpátalján a családok 80-90 százaléka szétszakított. Példaként megemlítette, a 25-30 ezer fős Beregszászon tavaly mindössze egy református és két katolikus esküvőt tartottak.

Harmadik előadóként Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője a közösségi média használatának családi életre ható hatásairól és veszélyeiről tartott előadást. Mint mondta, a problémák megoldásának kulcsa a szülők kezében van, náluk van a lehetőség a változtatásra. Nekik azonban szükségük van ehhez segítségre, őket kell képezni és a pedagógusokat – ebben segít az MCC. A szakértő szerint a család a preventív eszköz; fontos a hiteles szülői minta és a közös aktivitások. Az USA tisztifőorvosát idézve elmondta, azok a gyerekek és kamaszok, akik napi 3 óránál többet töltenek közösségi média felületeken, kétszer nagyobb eséllyel tapasztalnak olyan mentális problémákat, mint a depresszió és a szorongás.

„A közösségi média elveszi a gyerekek idejét olyan, az egészséges fejlődésükhöz szükséges tevékenységektől, mint például az alvás, személyes találkozások, fizikai aktivitás”

– mutatott rá. Pöltl Ákos kiemelte, hogy az okostelefonok megjelenése óta a gyerekek teljesítménye globálisan romlik a matematika, szövegértés és a természettudomány területén – ez teljesen jól kimutatható a PISA-tesztek eredményeiből, ahol látványos romlás figyelhető meg 2011 óta. Hangsúlyozta, a gyerekektől nem lehet elvárni, hogy maguktól szabályozzák a képernyőidőt, a tudatos internethasználatot – ez a szülő feladata kell legyen. Megoldásokat is javasolt a konferencián résztvevőknek. Ilyen például, ha a gyerekek szobájában nincs képernyő, csak a közösségi térben, hiszen a szülői jelenlét a megóvó erő. Figyelmeztetett, az online zaklatás mindig akkor történik, amikor egyedül van a gyerek a képernyőjével kontroll nélkül. „Fontos a szülői kapocs: sokat kell beszélgetni a gyerekekkel és fontos a mintaadás – mondta, hozzátéve, sokszor a szülő is függő.

Az előadásokat követően Márton Iringó, a KCSSZ önkéntesének előadásában hallgathattuk meg A három árva balladája című dalt, majd Márton Zsuzsanna, a KCSSZ elnöke, Lévai Andrea, a KCSSZ alelnöke, Pásztor Csaba, a KCSSZ felvidéki elnökségi tagja és Tarpai József, a KCSSZ kárpátaljai elnökségi tagja köszöntötték a kerek évfordulót ünneplő házaspárokat.

A konferencia ideje alatt korcsoportonként más-más program várta a megjelent családok gyermekeit. Az óvodáskorú és alsó tagozatos gyermekek megnézhették Bándy Katalin Macskacicó című bábelőadását, volt táncház és hangszerbemutató a moholi Csobolyó Művelődési Egyesület, Róna tamburazenekarával és a Tiszakálmánfalván működő Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Galagonya néptánccsoportjának közreműködésével. Kézműves foglalkozásokat tartottak a KCSSZ fiatal önkéntesei. A felsőtagozatos és középiskolás korú gyermekek számára önismereti foglalkozásokat tartott Lepedus István, illetve a Kérdezd Petőfit! címmel interaktív foglalkozáson vehettek részt.

Szalai Erika/Felvidék.ma