KÁRPÁT-MEDENCEI CSALÁDSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE

Együtt könnyebb...

Új cikk

2012. szeptember 27.

Kárpát-medencei szövetségben a családos civilek
(Közszolgálat c. újság 2012 aug-szept.)

Új szervezet alakult Családlánc néven, amely a Kárpát-medence családjainak összefogását tűzte ki célul. A magyarországi és határon túli szerveződések együttműködésével minden Kárpát-medencei család elérhetővé válhat.

„A családok felkarolása azért fontos, mert a magyarság megmaradásának alapja a házasság tisztelete és a gyermekvállalás ösztönzése” – mondta lapunknak Asztalosné Zupcsán Erika, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
   A fenti gondolat jól mutat rá a családokkal foglalkozó civil szervezetek minél szélesebb együttműködését szorgalmazó kezdeményezés fontosságára. A magyarság lélekszáma hosszú idő után először csökkent a lélektanilag is fontos tízmilliós szám alá az országban, és sajnos hasonlóan csökkenő tendenciát mutatnak a Kárpát-medence magyarlakta területeinek adata is. A Családlánc a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének (KCSSZ) kezdeményezésére, a Nagycsaládosok Országok Egyesülete és az Emberi Erőforrások Minisztériuma együttműködésével, azzal a céllal jött létre, hogy felvegyék a kapcsolatot a határon túli magyarlakta területek családokkal foglalkozó civil szervezeteivel és össze is fogják őket. Ezzel új lehetőségek nyílnak meg a családosok előtt, egyúttal erősödik az elfogadottságuk is.
   A KCSSZ 15 éve működő, 11 éve bejegyzett szervezet, így felmerül a kérdés, miben jelent újdonságot a szövetséghez képest az újonnan alakult Családlánc. A Családlánc életre hívásának szükségességét az adta, hogy a Kárpát-medencében több száz, családokkal foglalkozó civil szervezet létezik, ezek közül a többség nem tagja a Családszervezetek Szövetségének, hiszen a szövetség tagjai jellemzően nagycsaládos szervezetek. A helyi érdekeltségű, többnyire speciális területekkel – mint gyermekjólét vagy gyámügy – foglalkozó szervezetek egymástól függetlenül dolgoztak eddig, az ő megszólításuk volt a cél. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma segítségével több mint hatvan szervezetet sikerült megszólítani, akik közösen írták alá az alapító okiratot és együttesen fogalmazták meg az elérhető célokat. Az együttműködés keretében a magyarság lakta területeken szerveznek rendezvényeket, ami amellett, hogy elősegíti az aktív családos civil életet, élő kapcsolati hálót is teremt a Kárpát-medence magyar családjai között.
   A KCSSZ tapasztalatainak átadásával képzések is indulnak a Családlánc által megszólított szervezeteknek. „A képzések keretében a különböző pályázatokon való részvétel gyakorlati tudnivalóinak ismertetése mellett szervezetépítési tapasztalatokat is átadunk majd. A november 9. és 11. között, Budapestre szervezett képzési alkalom legfontosabb hozadéka az lehet, hogy megtanítsuk a civil szervezeteket arra, hogyan kell saját lábra állni, és elboldogulni a civil élet keretei között. A Családlánccal lehetőség nyílik arra, hogy a családok segítésével foglalkozó szervezetek szakmai színvonalát régiós szinten közelítsük egymáshoz” – mondta el lapunknak Szabó Endre, a KCSSZ alelnöke. Az Országházban május 11-én a Családláncban résztvevő magyar családszervezetek a Kárpát-medencei Magyar Családkongresszus alakuló ülésén nyilatkozatot fogadtak el, amelyben hitet tettek a több országban élő magyar nemzet egysége mellett és kijelentették, hogy a dokumentum aláírói „nemzetünk, családjaink és gyermekeink jövőjéért felelősséget érezve, osztozva anyanyelvünk és kultúránk megtartásának és ápolásának kötelezettségében Családláncot alkotnak”. 
   Az alapító nyilatkozat szerint a résztvevők feladata mindazon civil szervezetek felkutatása és megszólítása, amelyeknek a magzat-, anya-, család- és gyermekvédelem, valamint a házasság tisztelete és a gyermekvállalás elősegítése a célja.
   További feladatként vállalták a magyar anyanyelv és kultúra ápolása mellett a családvédelem Kárpát-medencei szintű érdekvédelmi tevékenységét, és kijelentették, hogy fontosnak tartják a régiók együttműködését, és ennek érdekében felveszik a kapcsolatot az érintett országok államaival. Célul fogalmazták meg a nemzeti tudat erősítését és az összetartozás érzésének növelését, amelynek fontos eszköze lehet a magyar állampolgárság felvétele.  Ezenkívül vállalták, hogy a Családláncban részt vevő szervezetek kapcsolatot építenek ki egymással és együttműködnek helyi szinten is. Az Alapító nyilatkozat szerint az együttműködés konkrét formáit a közös találkozók, projektek és képzések testesítik meg. „Célunk a családdal is foglalkozó többi magyar szervezet felkutatása, az együttműködésbe való bevonása” – zárul a nyilatkozat. „A családok erősödésével a nemzetet összetartó erő is nő. A családos civil szervezetek jelentőségét jól érzékeltetheti, ami korábban velünk történt. Nekünk is négy, mára felnőtt gyermekünk van, és mi is tagjai voltunk egy családszervezetnek. A segítségükkel úgy tudtunk elmenni síelni, hogy se sílécünk, se megfelelő ruhánk nem volt. Adtak mindent, közösen főztek a családok, felejthetetlen élmény volt. Életre szóló barátságok szövődhetnek ezeken a programokon, amelyek eltéphetetlen szálakkal tartják össze a magyarságot határon innen és túl. A most megalakult szervezet gyöngysorként fűzi össze a Kárpát-medence családjait. A családos szervezetekben összeadódik sok minden, mindenki beteheti a közösbe, amit tehetsége és lehetőségei megengednek. Nem túlzás azt állítani, hogy hosszú távon ez lehet a magyarság megmaradásának alapja” – magyarázta Asztalosné Zupcsán Erika.
   „Az ember lényegét nem egyéni útja határozza meg, hanem a közösségben betöltött szerepe, ennek lehet kerete a család, vagy akár a civil életben való szerepvállalás is. Legfontosabb intézményünk a család, ami mint szimbólum és kulturális kód különös helyet foglal el ma a társadalomban, hiszen közösségként a legalkalmasabb a mindenki számára nélkülözhetetlen identitás megőrzésére. Ezért nagyon fontos a Családlánc létrejötte. Támogatni kell minden törekvést, ami a családi értékek és normák megőrzését tűzi ki célul. A civil közösségek szerepe egyre nagyobb a társadalmi fejlődést elősegítő értékek formálódásában és átadásában, a civil érdekképviselet felölelheti a tanácsadás és segítségnyújtás legszélesebb területeit, mint az általános jogsegély szolgálat, a szociális- és gyermekellátás, a fogyasztóvédelem vagy a nevelési tanácsadás” mondta lapunknak Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. A Családlánc ez évre tervezett programjai a KCSSZ honlapján érhetők el, ennek tanúsága szerint idén tizenkét rendezvény lesz Csíkszeredától Budapesten és több magyarországi településen át Pozsonyig, Beregszásztól Zentáig. Kulturális események, gyermek- és ifjúsági táborok, hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó szervezetek találkozója, sport- és családi napok, valamint konferenciák szerepelnek a teljesség igényével szervezett programok között.  (szöveg: Őrfi József)



« Vissza

Hírlevél feliratkozás



Eseménynaptár

Közelgő események

november 14.

Kárpátalja, Tiszaújlak

MunKaland

Esemény
Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete