KÁRPÁT-MEDENCEI CSALÁDSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE

Együtt könnyebb...

Március 10. - A Székely Szabadság Napja

2018. március 9.

A Székely Szabadság Napját 2013-tól ünnepli meg a magyarság a Székelyföldön, a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban, amerre csak elhallatszik a magyar szó. Marosvásárhelyen, szombaton idén is több tízezer ember vonul majd fel a megemlékezésen. 1857. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálfi Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Mihály földbirtokost. A kivégzett székely hősök az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját szerették volna ismét fellobbantani Székelyföldön. A mártírok Székely Vértanúk néven kerültek a magyar történelmi emlékezet képzeletbeli panteonjába. A Székely Szabadság Napja életre hívója a Székely Nemzeti Tanács. A kezdeményezés célja a megemlékezés és a székely összefogás erősítése az autonómia visszaszerzéséért. 

Az önrendelkezés jogáért zajló küzdelemben mérföldkőnek számított a három legnagyobb erdélyi párt, az RMDSZ, az MPP és az EMNP januári megállapodása az autonómia-elképzelések összehangolásáról. A pártok ragaszkodnak ahhoz, hogy a tömbben élő magyarokat területi autonómia, az elszigetelt magyar többségű településeket önkormányzati autonómia, a vegyes lakosságú területeken élő magyarokat pedig kulturális autonómia illesse meg. Székelyföld területi autonómiáját Székelyföld történelmi határai között képzelik el, és az autonóm Székelyföldön a magyar nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel. A pártok közös céljuknak tekintetik Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását és az egész magyarságot érintő kulturális autonómia elérését is.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége egyetért az autonómiatörekvésekkel és minden lehetőségét kihasználva, támogatja azt. Ceausescu azért vette el a székelyek autonómiáját, mert tudta, az gyengíti a kommunista diktatúrát. Az EU-tag Romániának viszont azért kell visszaadnia, mert az önrendelkezés egy olyan demokratikus alapjog, amelynek megadása erősítené a demokráciát, a jogállamiságot, tehát az országot.

     



« Vissza Vissza a lap tetejére

Hírlevél feliratkozás



Eseménynaptár