KÁRPÁT-MEDENCEI CSALÁDSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE

Együtt könnyebb...

Versailles 100 év távlatából – az előadássorozat záró programja Sopronban

2021. szeptember 27.

A Széchenyi Társaság és a SZAKC közös előadássorozatának utolsó programjára 2021. szeptember 23-án került sor. Az előadást nagy érdeklődés övezte, hiszen Trianon viszonylatában fontos helyszínen, Sopronban került megrendezésre.

Az előadás kezdetén Szemereki Zoltán köszöntötte az egybegyűlteket és bemutatta az előadókat. Az előadássorozat kilenc helyszínen valósult meg, hét Felvidéken és kettő az anyaországban.

A nap kultúrprogramját a Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium két tanulója Kovács Borbála és Tamás Fruzsina szolgáltatta. Borbála Reményik Sándortól a Gyűrűt készíttetek, míg Fruzsina Pónya Lajos Sopron című versét adta elő.

Barcza Attila, országgyűlési képviselő köszöntőjében méltatta a jelen lévő Perkovátz Tamás, civil vezető, dr. Brummer Krisztián, polgármesteri irodavezető munkásságát, valamint Sopron lakosságának kiállását Magyarország mellett:

,,1921-ben Sopron akkor tett a legtöbbet Magyarországért, amikor arra a legnagyobb szükség volt.’’

A köszöntőt követően Duray Miklós, a SZAKC tiszteletbeli elnöke tartott előadást Trianon előzményeiről.

„A háború kitörése nem volt véletlenszerű, Franciaországban és Oroszországban már a háború kitörése előtt hadi készültség volt érvényben’’ – emelte ki az előadó.

Az 1867-ben megkötött egyezségnek köszönhetően megalakult két központú állam, az Osztrák‒Magyar Monarchia. Két, jogilag egyenrangú állam szövetsége jött létre, amely lehetővé tette, hogy a Magyar Királyság területén elkezdjék építeni a modern Magyarországot. A trianoni szerződés több évszázados korszaknak vetett véget – zárta szavait az előadó.

Dr. Vizi László Tamás előadásában ismertette Apponyi Albert szerepét a békediktátum ratifikációjában. Apponyi Albert mellett Teleki Pál az a magyar politikus, akinek a nevéhez leginkább kötődik a trianoni döntés megakadályozásáért folytatott küzdelem, a korabeli közvélemény és az utókor szemében egyaránt. Magyarország részéről a békediktátum aláírása nem volt kérdés, mivel addig hadiállapot volt érvényben. A tévhittel ellentétben az aláíró személyét nem sorshúzással döntötték el.

A szerződés aláírására 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon palota Cotelle termében került sor, ahol két teljesen súlytalan politikus, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a trianoni békediktátumot, ezzel szentesítették a történelmi Magyarország szétszakítását.

Dr. Brummer Krisztián Sopron viszonylatában vizsgálta a trianoni békediktátum következményeit.

Nyugat-Magyarország egyes területein esély nyílt a trianoni határok megváltoztatására, 1921. december 14-én Sopron és nyolc környező település lakossága népszavazáson dönthetett arról, hogy hazáját és szívét Magyarországon őrzi meg, vagy Ausztriába helyezi át. A Sopron környéki voksolás Magyarország számára csodás győzelemmel zárult.

A korabeli lapok rendkívüli kiadásban adták a polgárok tudtára a szavazás végeredményét: „7107 szótöbbséggel magyarok maradtunk’’.

A nemzetgyűlés Sopron városának a magyar hazához való ragaszkodásáért a megtisztelő CIVITAS FIDELISSIMA címet adományozta. Sopron ettől kezdve a ,,leghűségesebb város’’.
A soproni népszavazás messze túlmutatott helyi jelentőségén, hiszen megmutatta, hogy miként kellett volna eljárni a határok igazságos kijelölését illetően.

Szemereki Zoltán zárógondolataiban Széchenyi életpéldáját emelte ki. Példaként állhat előttünk mint ember is. Akaratereje, tudni akarása, szorgalma, tettvágya, állandó művelődése csodálatra méltó. Követendő példa a mostani ifjúságnak, akiknek kezében van a jövendőnk sorsa.

 

 

 

 



« Vissza Vissza a lap tetejére

Hírlevél feliratkozás



Eseménynaptár