KÁRPÁT-MEDENCEI CSALÁDSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE

Együtt könnyebb...

Határozott felvidéki kiállás a gyermekvédelmi népszavazás mellett

2022. március 24.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) és a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás szervezésében A család-, a gyermek- és az életvédelem aktuális kérdései címmel tartottak ma konferenciát Komáromban, az Egressy Béni Városi Művelődési Központban. Előadások hangzottak el a családpolitikáról, a szülők és gyermekek védelméről, az életvédelemről és a gender-ideológia terjedéséről. A felvidéki szervezetek határozottan kiálltak a 10 nap múlva esedékes magyarországi gyermekvédelmi népszavazás mellett.

 

A magyar családok jövőjével kapcsolatos konferencia résztvevőit Márton Zsuzsanna, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke köszöntötte. Elmondta, Komárom az első helyszín, ahol megszervezték a családkonferencia-sorozatotꓼ a napokban még Adán, Csíkszeredában és Budapesten kerül sor hasonló konferenciára a szervezésükben. Mint mondta, a családokat, a szülőket folyamatosan kihívások érik, ezért szükségük van szakmai iránymutatásra, tanácsokra és nem utolsósorban jogi védelemre is.

 

„A gyermekvédelmi törvény határozott jogi keretet biztosít annak érdekében, hogy csak a szülők dönthetnek a gyermekeik neveléséről. Ezért a KCSSZ vezetősége és tagszervezetei nevében is fontos állásfoglalásnak érezzük, hogy kinyilvánítsuk, tevékenyen támogatjuk az április 3-án megvalósuló népszavazási kezdeményezést, melynek célja, hogy megvédjük gyermekeinket és kiálljunk a gyermekvédelmi törvény rendelkezései mellett”– hangsúlyozta.

 

 

Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár bemutatva a magyar kormányzati családpolitikát elmondta, legfőbb célja a kívánt és tervezett gyermekek megszületésének támogatása. Ennek eszköze egy olyan családpolitika, amely stabil, komplex, célzott és rugalmas. Kiemelte, a kormány legfőbb intézkedési területeit, mint a családok terheinek részbeni átvállalása, a munka-család egyensúlyának megteremtése és a családbarát környezet kialakítása. A 2019-ben megalkotott családvédelmi akcióterv keretében bevezették a babaváró támogatást, az otthonteremtési CSOK-ot, a jelzáloghitelekhez nyújtott támogatás bővítését, a négy- vagy több gyermekes anyák szja-mentességét, a nagycsaládosok autóvásárlási programot, a bölcsődefejlesztési programot és a bevezették nagyszülői GYED-et.

A helyettes államtitkár beszámolt a Köldökzsinór programról is, melynek köszönhetően 2018. január elsejétől a külföldön élő magyar családok is jogosulttá váltak gyermekeik után az anyasági támogatásra és a fiatalok életkezdési támogatására, valamint a hozzá kapcsolódó Babakötvényre. Itt jegyezzük meg, hogy a Felvidéken a magyarigazolvány meglétéhez kötött a támogatás igénylése, mely igazolványkérelmeket a Szövetség a Közös Célokért irodahálózatában nyújthatják be. Beneda Attila megemlítette, a bevezetés óta ez év februárjáig több mint 37 ezren igényelték az anyasági támogatást és több mint 33 ezren a fiatalok életkezdési támogatását.

 

 

Kiemelte a határon túli civil szervezetek támogatását is. Mint mondta, a családoknak szóló támogatások mellett a tematikus években számos olyan programelem valósult meg, amely a családok életében meghatározó szerepet játszó intézmények megerősítését célozza. 2020-ig a Nemzetpolitikai Államtitkárság nyílt pályázati felhívásain mintegy 1,5 milliárd forint támogatást nyertek el a külhoni magyar civil és egyházi szervezetek, vállalkozások családok segítését célzó kezdeményezései, fogalmazott Beneda Attila.

A magyar kormány elmúlt 12 évének nemzetpolitikai eredményeit hangsúlyozva megjegyezte,

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében több mint 900 bölcsőde és óvoda épül, illetve újul meg a külhonban.

 

„Ebből 170 új, 790 pedig felújított. A programban nyújtott támogatásoknak köszönhetően több külhoni magyar régióban – így Felvidéken és Kárpátalján is – nőtt a magyar óvodai oktatásban résztvevő gyermekek száma” – emelte ki.

 

 

Pásztor Csaba, a Mátyusföldi Nagycsaládos Egyesület (MÁNCSE) elnöke a gyermekvédelmi törvény kapcsán fogalmazta meg gondolatait a konferencián. Saját tapasztalatait összegezve elmondta, a családi életre nevelés és az életstratégia programok között hidat képeznek a személyes élethelyzetek és az oktatási feladatok. Ezek, mint mondta, „a szabadság döntései, és a hit lehetőségei”. Hangsúlyozta a szülői hivatás fontosságát, melyet véleménye szerint fontos lenne kiemelni akár az oktatásban is. „Célul azt kéne kitűznünk, hogy a fiatalok meglássák a szülői feladatvállalásban a sikert” – mutatott rá. Pásztor Csaba úgy vélekedett, példaértékű házaspárokkal, családokkal kell megismertetni a diákokat. Sok fiatal azért nem hisz a jó házasságban, mert még nem látott ilyet, mutatott rá. Mint mondta, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének legfontosabb küldetése a magyar népesség számának növelése.

A MÁNCSE elnöke arról is beszélt, hogy egyesületük támogatja a magyar kormány népszavazási kezdeményezését, ezért arra buzdítják a választópolgárokat, hogy április 3-án vegyenek részt a gyermekvédelmi népszavazáson, és a négy feltett kérdésekre szavazzanak nemmel. Aláhúzta, kötelességének érzi, hogy ebben a kérdésben állást foglaljanak, „hiszen a magyar nemzet egy és oszthatatlan”, mondta.

 

 

Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért ügyvezető igazgatója a társulás nevében szintén kiállt a népszavazási kezdeményezés mellett, majd az életvédelmi kezdeményezésekről szóló előadásában elmondta, kezdeményezésükre 2017-ben valósult meg először a felvidéki Családlánc és a Kárpát-medencei Családszervezeteivel közös figyelemfelhívása a Gyümölcsoltó Boldogasszony napján megtartott magzatgyermek világnapra (március 25.) – arra a napra, melyen a világ a megfogant gyermekekért emeli fel a szavát. Figyelemfelkeltő plakátokkal népszerűsítették az eseményt, hírlevélben tájékoztatták az egyesületi tagokat, szervezeteket, intézményeket, egyéni támogatókat, különböző nemzetrészekre lebontva, hiszen csatlakoztak a kezdeményezéshez a Vajdaságból, Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és Magyarországról a családokkal foglalkozó szervezetek. Az ügy rendkívül fontos, hiszen a magzatgyermekek megmentésével Közép-Európában évente közel 1 millió emberi életet lehetne megmenteni.

 

 

A nap védjegye az emberi életet szimbolizáló fehér szalag, melyet a felvidéki szervezetek önkéntesei az ezen a napon megvalósuló szentmiséken a magzatgyermek világnap céljait összefoglaló szórólapokkal együtt osztottak szét. „Több köszönőlevelet kaptam visszajelzésként, amelyben a kezdeményezés felkarolását és a küldött anyagokat is szeretettel köszönték meg. Ez lendületet adott, s 2018-ban ismét életre hívtuk hasonló módszerrel a kezdeményezést még több csatlakozó szervezettel, Kárpát-medencei szinten” – fogalmazott.

 

2019-ben a világnap alkalmából már harmadik éve szervezték meg a figyelemfelhívó kampányukat, az élet védelmét hangsúlyozva, melynek híre egyre jobban elterjedt. 2020-ban azonban a hirtelen kitörő világjárvány és az azzal járó lezárások megakasztották az események szervezését, ám 2021-ben újabb lendületet vett a program. A Dunaszerdahelyről online közvetített szentmise keretében mintegy negyvenen tettek fogadalmat a lelki adoptálásra. Ez egy imádságos elköteleződés az abortusz által fenyegetett gyermek védelmében, magyarázta Hideghéthy Andrea. Ma, a magzatgyermek világnap előestéjén 17 órától kora esti szentmise keretében emeljük fel szavunkat ismét  a megfogant gyermekekért. Ezen a napon Dunaszerdahelyen a mise bemutatása után levél felolvasásával emlékezünk meg arról, hogy az élet ajándék” – húzta alá.

 

 

Krúdy Tamás újságíró, szerkesztő a gender-ideológia terjedéséről és veszélyeiről tartott előadásában rámutatott, a szülői közösségek azok, amelyek a leghatékonyabb ellenállást képesek kifejteni az ideológiával szemben. Megemlítette azt az 500 ezer fő bevonásával 2019-ben, Andrea Ganna genetikus vezetésével végzett kutatást, amely megállapította, nem a genetika felelős a homoszexualitás kialakulásáért. „Ezért a mostani narratíva arról szól, nem firtatjuk a homoszexualitás eredetét, de elfogadjuk, hogy van”.

Krúdy Tamás előadása további részében arra vállalkozott, hogy bemutassa a heteroszexualitás történetét, amely mindössze 150 éves múltra tekint vissza. Mint mondta, Kerbeny Károly magyar újságíró volt az első 1869-ben, aki megalkotta a hetero-, homo- és a monoszexualitás fogalmakat a szexuális orientáció alapján. Majd Karl Heinrich Ulrichs német jogász azt állította, külön nemet képviselnek azok, akik a saját nemükhöz vonzódnak. Mindkettőjük célja volt, hogy a német törvénykezésben ne tartsák büntetendő cselekménynek a szodómiát.

 

 

„A szexualitást a házasság kontextusában értelmezték évszázadokon keresztül. Házasságról beszéltek, amikor az isteni rendeltetésnek megfelelően használták a szexualitást, és paráznaságról beszéltek, amikor nem”

 

– mondta, kiemelve a szexualitás célját, amely „természete szerint a házastársak javára, valamint gyermekek nemzésére és nevelésére rendeltetett”. Megvilágította azt is, hogy míg korábban a házasság dimenziójában beszéltek a szexualitásról, később ez átkerült az egészség és betegség kategóriába. A történelmi áttekintés során beszélt a fogamzásgátlásról, melyet elsőként az anglikán egyházban fogadtak el 1930-ban. Beszélt a gender fogalmának 1949-es első megjelenéséről Simone de Beauvoir által, Alfred Kinsey megdöbbentő és hamis állításairól, John Money pszichiáter nemi szerepfelfogásáról, majd arról, hogy a gender, mint fogalom hivatalos dokumentációban először 1995-ben jelent meg a pekingi ENSZ-világkonferencián – ez volt az a pillanat, amikor a gender, mint politikai kifejezés megjelent. Krúdy Tamás Teréz anya szavait idézve búcsúzott: „mindannyian Isten szeretett gyermekei vagyunk”.

 

(Szalai Erika/Felvidék.ma)



« Vissza Vissza a lap tetejére

Hírlevél feliratkozás



Eseménynaptár

Közelgő események

november 01.

-
december 26.

3. Különös december

Esemény
Csillagösvény Egyesület