KÁRPÁT-MEDENCEI CSALÁDSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE

Együtt könnyebb...

Harmadik alkalommal osztották ki a Pogány Erzsébet-díjat

2023. november 17.

A Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás november 16-án a rimaszombati Kastélypanzióban rendezte meg a néhai igazgatójáról elnevezett díj ünnepi átadását. A Pogány Erzsébet-díj harmadik évfolyamának posztumusz díjazottja Laczkó Lajos, míg díjazottja Győri Margit lett.

 

A Pogány Erzsébet emlékére, életpályája iránti tiszteletből alapított díj átadása Krasznahorka büszke vára dallamaival vette kezdetét, melyet tárogatón Agócs Sándor játszott, akinek az előadásában felcsendült még a Csínom Palkó című dal is. Az eseményen megkülönböztetett tisztelettel köszöntötték a Pogány család tagjait: Pogány Tibort és Németh Emmát.

 

Szövetség a Közös Célokért társulás által megalakított héttagú kuratórium az idei évben harmadik alkalommal adta át ünnepélyesen a Pogány Erzsébet-díjat az arra legérdemesebb személyeknek.

 

Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma

 

A díj odaítéléséről döntő kuratórium tagjai a következők: Fekete Irén elnök, Hideghéthy Andrea titkár, valamint Pogány Tibor, Csémi Szilárd, Bárdos Gyula, Ladányi Lajos és Mézes Rudolf.

 

Fekete Irén, a kuratórium elnöke ismertetve a díj alapításának körülményeit, úgy fogalmazott, a következetesség, a tudatosság és a felvidéki magyarság sorsa iránt való elkötelezettség jellemezte a díj névadóját, Pogány Erzsébetet, aki élete végéig háttéremberként munkálkodott. Hangsúlyozta, a róla elnevezett díjat évente adományozzák annak, aki ezt a megtiszteltetést „a közösségépítésben és szervezésben példamutató tevékenységével” magának kivívta.

 

2023-as posztumusz-díjazott Laczkó Lajos

 

A kuratórium elnökének ismertetője után Demeter Katalin előadásában Ady Endre Finita című költeménye hangzott el, majd Fekete Irén ismertette a Pogány Erzsébet-díj kuratóriumának döntését a 2023-as posztumusz-díjra, mellyel a borsi születésű Laczkó Lajos emléke előtt tisztelegve ismerték el annak Rákóczi-kultuszt ápoló tevékenységét és a fejedelem szülőházának megmentéséért tett fáradozásait.

 

Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma

 

Laczkó Lajos emlékét egy videófelvétellel idézték meg a díjátadó közönsége előtt.

 

A posztumusz díjazottat Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, volt munkatársa és barátja méltatta. „A 2020-ban, 68 évesen elhunyt Laczkó Lajos neve egyet jelentett a borsi Rákóczi-kastéllyal és a felvidéki magyarság ügyével” – hangzott el. Rákóczi szellemének hűséges őrzője kérlelhetetlen nemzethűségéről, a magyar nép és más nemzetek határok nélküli békés együttélésében való rendíthetetlen hitéről, a szülőföldön teljes jogú állampolgárként való megmaradás melletti kiállásáról, megfélemlíthetetlenségéről tett tanúbizonyságot életében, amely példaként szolgál minden magyar számára.

 

Bárdos Gyula felelevenítette, hogy Laczkó Lajos szülei ötödik gyermekeként született 1952-ben, édesanyja 12 éves korától egyedül nevelte. Ő még magyar tannyelvű iskolába járhatott Borsiban, amely településen a kitelepítések és a deportálások következtében végérvényesen megváltoztak a nemzetiségi arányok – a község elszlovákosodott. Laczkó Lajos a középiskola elvégzése után gépésztechnikus lett. A szovjet katonai megszállást követően az állam rendszerellenesnek minősítette egyes tevékenységeit, amiért börtönbüntetésre ítélték, majd amnesztiával szabadult az ítélet alól. A rendszerváltáskor alapító tagja volt falujában a Független Magyar Kezdeményezésnek. Később a magyar politikai pártok egyesülése után a Magyar Koalíció Pártja helyi szervezet elnöke lett – fogalmazott Bárdos Gyula.

 

„Nevéhez fűződik a nagyságos fejedelem II. Rákóczi Ferenc születésének évente való megünneplése, melyet évtizedeken keresztül minden év márciusában rendeztek meg és a Szent István-napi kenyérszentelésnek az ünnepsége is egyben. 2013-ban Sátoraljaújhely polgármesterével közösen indítottak gyűjtést az ellopott és megrongált Rákóczi-szobor megmentéséért” – emlékeztetett.

 

Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma

 

Laczkó Lajos élete végéig tartotta a kapcsolatot Magyarországgal, a Kárpát-medence számos településével, kulturális szervezeteivel. A Csemadok országos elnöke méltatásában hangsúlyozta, Laczkó Lajos legfőbb célja a magyar kulturális örökség fenntartása és átörökítése volt a következő generációk számára, és a II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás elnökeként 2011-től haláláig vezette a rábízott közösség kulturális programjait, közművelődési és hagyományőrző eseményeit. „Lelkiismeretes, önfeláldozó és segítőkész magatartásával méltán vívta ki környezete elismerését. Életével és közösségével hozzájárult, hogy II. Rákóczi Ferenc szülőhelye, Borsi, Európa közkincsévé – néhai Hajdú Jenő, a társulás első elnökének a szavaival élve – magyar Betlehemmé váljon.

 

Bárdos Gyula emlékeztetett: sokéves fáradhatatlan munkájának és aktív közbenjárásának köszönhető, hogy a fejedelem szülőháza nem pusztult el és 2018-ban a két államfő, Áder János és Ivan Gašparovič megegyezése alapján megkezdődött a kastély teljes helyreállítása. A felújítás 8,5 millió euróba került, melynek csaknem teljes egészét a magyar állam állta. A 2021-ben rendezett ünnepélyes átadást Laczkó Lajos már nem élhette meg. „Rákóczi szellemének hűséges őrzője, Laczkó Lajos, 68 évesen az égbe költözött, de munkássága mindörökre benne él a Felvidék hagyatékában és minden ember lelkében, aki eljön Borsiba, Rákóczi szülőházába, a magyar Betlehembe”

– zárta méltató sorait a Csemadok országos elnöke. A posztumusz díjazott gondolataival búcsúzva így fogalmazott: „Kezeink, lábaink szabadok, tegyük szabaddá a lelkünket is. Szabaduljunk meg a berögződés, a megfelelési kényszer béklyói alól és tegyük a dolgunkat, hogy elmondhassák gyermekeink, unokáink – ezt anyáink, apáink tették és hogy bennük követőinkre találjunk!”

 

 

A posztumusz díjat Szegedy Mária, a II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás alapító tagja vette át Fekete Irén kuratóriumi elnöktől, Gubík Lászlótól, a SZAKC elnökétől és özvegy Pogány Tibortól.

Ezt követően a Rimaszombati Művészeti Alapiskola növendékei előadásában magyar csárdások dallamai csendültek fel. Hegedűn Radics Attila játszott, akit Putnoky Gyula szintetizátoron kísért.

 

2023-as díjazott Győri Margit

 

A Pogány Erzsébet-díj harmadik évfolyama díjazottjának nevét Fekete Irén ismertette. Győri Margit, a dunaszerdahelyi székhelyű FEMIT (Felvidéki Magyar Ifjúságért Társulás) alapító elnökeként a csallóközi és mátyusföldi fiatalok, hátrányos helyzetű családok megsegítésében, támogatásában vesz részt közel két évtizede töretlen lelkesedéssel, kitartással.

 

Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma

 

Hideghéthy Andrea, a Szövetség a Közös Célokért ügyvezető igazgatója méltatásában elmondta, Győri Margit az életét tette fel a fiatalokkal való foglalkozásra, hiszen alig volt 20 éves, amikor 1979-ben már rendezvényeket, sportprogramokat szervezett kortársai számára. 1996–2006 között munkát vállalt a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetségnél, ahol alaposan kivette részét a forrásteremtésből, adománygyűjtésből, besegített az országos rendezvények szervezésébe is, továbbá számos, a működtetéssel összefüggő háttérfeladatot vállalt el.

 

Egy idő után megismerve a felvidéki magyar cserkészet céljait, nevelési programját, maga is cserkészfogadalmat tett és a szervezet tagja lett. „Ezen hivatás után úgy érezte, készen áll, hogy a lelkes szolgálat mellett a saját céljait megvalósítva tegyen a közösségért. Ezért 2006-ban megalapította és elnöke lett a FEMIT – Felvidéki Magyar Ifjúságért Társulásnak” – jegyezte meg a SZAKC igazgatója.

 

Mint mondta, Győri Margit társaival már az induláskor sokszínű programokat vállalt fel, sokszor hiánypótló jelleggel. „Csallóköz- és Mátyusföld-szerte számos iskolát és szervezetet szólítottak meg programjaikkal. A társulás számára már akkor világos volt: tenni valami igazán jót és hasznosat a közösségért. Így rögtön az első években nyilvános, jótékonysági gyűjtéseket szervezett beteg gyermekek részére” – mondta.

 

Győri Margitot méltatva hangsúlyozta, egy tevékeny és határozott vezetőről van szó, egy cserkészről, aki szívén viseli a vele kapcsolatba kerülők sorsát. „Munkájával, tevékenységével és hivatásával egyaránt segíti az embereket” – húzta alá.

 

Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma

 

Megemlítette, Pogány Erzsébetet mentorának tekintette és általa tanulta meg, hogyan kell az embereket vezetni és segíteni annak érdekében, hogy a magyar közösség érdekei fejlődjenek, s egyúttal Pogány Erzsébet személyében megtalálta elkötelezettségéhez a szellemi támogató hátteret.

 

„Margit szívbéli feladatának tekintette, hogy kövesse a SZAKC tevékenységét és jelen legyen a társulás rendezvényein, programjain. Bármikor lehetett rá számítani, ha segítségre volt szükség a toborzásban vagy az információ eljuttatásában az érintettekhez” – jegyezte meg.

 

„A FEMIT 2006-os alapításával nagy célja teljesült: támogatni a magyar és más kisebbség gyermekeit és ifjúságát, segíteni a társadalmi életben való eligazodást, segíteni az egészségügyileg hátrányos helyzetű személyeket a kommunikációs és szociális akadályok leküzdésében, előmozdítva beilleszkedésüket a társadalomba. Emellett az elmúlt években több olyan kirándulást szervezett, amelyeken elsősorban hátrányos helyzetű családok gyermekei vehettek részt” – emelte ki Hideghéthy Andrea, aki felidézte, tíz évvel ezelőtt a FEMIT csatlakozott a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által létrehozott Családlánchoz, több új felvidéki szervezettel közösen, amely azóta is rendületlenül működik és feladatául tűzte ki a gyermekekkel való foglalkozást, a család intézményének erősítését, ezáltal a felvidéki magyar közösség építését – fogalmazott.

 

 

A FEMIT számos rendezvénye közül kiemelte, hogy minden évben nagy sikerrel szervez táborokat különböző helyszíneken a felvidéki fiataloknak, korcsoportok szerint. „Tapasztalatom, hogy mind a gyerekek, mind a serdülők hálás és szerető szívvel fordulnak felé a törődésért, a figyelemért, a komoly, néha talán sorsfordító beszélgetésekért” – fogalmazott méltatásában.

Hangsúlyozta, Győri Margit példásan ápolja Pogány Erzsébet örökségét, aki hétköznapi hősként tudta összefogni a Felvidéken a magyarokat, annak érdekében, hogy épüljön a közösségünk.

 

Végezetül az idei díjazott gondolataival zárta méltatását: „Az ifjúságnevelő munka egy olyan feladat, ami nemcsak a pedagógusok feladata, hanem az egész társadalomé, beleértve a civil szervezeteket is, melyek ugyan gyakran küzdenek forráshiánnyal, de a szívükön viselik a közösség sorsát, mivel azt szüntelenül nevelni és építeni kell.”

 

 

A díjazott Fekete Iréntől, Gubík Lászlótól és Pogány Tibortól személyesen vette át a Pogány Erzsébet-díjat, melynek adományozásával a Szövetség a Közös Célokért társulás igyekszik másokat is arra ösztönözni, hogy a magyar közösség fáradhatatlan, felelősségteljes, szorgos segítői legyenek. A díj szimbolizálja és elismeri azt a személyt, illetve személyeket, akik önzetlenül, szorgalmas munkával gazdagítják, építik közösségüket.

 

Ezt követően Arany Niki, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola zenetanára a Kormorán együttestől Ki szívét osztja szét című szerzeményét adta elő.

 

Az ünnepi díjkiosztó esemény Agócs Sándor tárogatóművész előadásában Demjén Ferenc Honfoglalás című dalával ért véget.

 

(SzE/Felvidék.ma)



« Vissza Vissza a lap tetejére

Hírlevél feliratkozás



Eseménynaptár