Virágszőnyegekkel, közös munkával és mély hittel ünnepelte a moholi katolikus közösség úrnapját. Az év egyik legszebb egyházi eseményére idén is sokan gyűltek össze, hogy díszítéssel és imával tisztelegjenek Jézus Krisztus szent teste és vére előtt.

A katolikus egyház minden évben pünkösdöt és Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön ünnepli az úrnapját, amely Jézus Krisztus legszentebb testének és vérének főünnepe. Az esemény lényegében a nagycsütörtöki Oltáriszentség-alapítás folytatása, amelyet az egyház a húsvéti időszak befejeztével, méltó körmenettel tesz teljessé.

Világos Miklós moholi plébános elmondta: nagycsütörtökön nem tartható körmenet, hiszen akkor megkezdődik Krisztus kínszenvedése. Ezért rendelte el IV. Orbán pápa 1264-ben az úrnapját, amelyet 1265-ben ünnepeltek meg először – idén tehát a 760. évfordulót ünnepeljük.

Hagyomány, szépség, hit

Moholon az úrnapja egyedülálló hagyománya a virágszőnyegek készítése, amely minden évben különleges látvánnyal tölti meg a Szent György-templomot. Már kora reggel megindult a készülődés: zacskókban, dobozokban, kézben hozták a virágokat a helyi hívek – rózsaszirmokat, leveleket, rózsafejeket és dísznövényeket.

A munkát mintegy harminc önkéntes végezte – többségük nő, valamint hittanos gyermekek is részt vettek benne. A színes szirmokat a korábban felrajzolt mintákra helyezték el, hogy végül csodálatos virágszőnyegek szülessenek az esti ünnepi szentmisére.

A főoltár elé idén is a magyar címer került, míg a négy mellékoltár – a Szűz Mária-, a Szent Ferenc-, a Szent Mihály arkangyal- és a Jézus Szíve-oltár – előtt az ünnephez illő jelképeket raktak ki.

„A legszebbet adjuk Istennek”

Almádi Éva, aki már nyolc éve vesz részt a díszítésben, elmondta: minden oltárnak megvan a maga „gazdája”, és bár a motívumok, virágok évről évre változnak, a szerepek hagyományosan állandóak. A virágok többsége otthoni kertekből származik, de az adományoknak köszönhetően vásárolnak is – különösen az oltárokra szánt díszes ikebanákhoz.

– Az Oltáriszentségben maga az Isten van jelen. Amikor az embernek nincs aranya, akkor a legszebbet próbálja adni: a virágot, a természet ajándékát. Ezért alakult ki az évszázadok során a virágszőnyegek hagyománya – mondta Világos Miklós plébános.

A díszítésben egyre több fiatal is részt vesz. Serfőző Mária Laura nővér vezetésével a hittanos gyerekek minden évben saját oltárt díszítenek – így a hagyomány nemcsak él, hanem tovább is öröklődik a következő nemzedékekre.

Közösségben, szívvel-lélekkel

A virágszőnyeg nemcsak díszítés – a közösségi összefogás jelképe is. A készítők minden mozdulata, a szirmok gondos elhelyezése a hitből fakadó szeretet megnyilvánulása. A templom ilyenkor nemcsak egy épület, hanem élő közösségi tér, ahol a múlt, a jelen és a jövő egyszerre van jelen.

Az úrnapja Moholon ma is élő és élményt adó ünnep – olyan alkalom, amikor a hit, a szépség és a hagyomány egybefonódik, és megerősíti mindazt, amit közösen képviselünk: hitet, hazát és összetartozást.