A tábor első napján a hangsúly az ismerkedésen és a biztonságos közösségi légkör megteremtésén volt. A résztvevők közösen alakították ki a tábor szabályait, amelyek a hét során végig meghatározták az együttműködést, az egymás iránti tiszteletet és a nyitott kommunikációt.

A második nap a természethez fűződő kapcsolatot vizsgálta. Beszélgetések, dilemmahelyzetek és erdei séta segítette a résztvevőket abban, hogy felismerjék: az ember és a természet kapcsolata sokkal szorosabb, mint azt a mindennapokban gyakran érzékeljük. Saját tapasztalataikon keresztül figyelhették meg az ökológiai rendszerek érzékeny egyensúlyát, és azt, hogy egy-egy apró változás milyen hatással lehet az egész környezetre.

A harmadik napon a tudatos fogyasztás került fókuszba. A fiatalok különböző termékek címkéit, reklámjait és marketingüzeneteit elemezték, miközben arra keresték a választ, milyen tényezők befolyásolják fogyasztói döntéseinket. A foglalkozások egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy bár a globális problémákat egyedül nem tudjuk megoldani, saját vásárlási szokásainkkal és döntéseinkkel mégis hatással lehetünk a környezetünkre.

A hét közepén a hulladékcsökkentés témáját dolgozták fel. Az improvizációs gyakorlatok és szerepjátékok kreatív lehetőséget biztosítottak arra, hogy a résztvevők közösen gondolkodjanak a megelőzésről, az újrahasználatról és a felelős fogyasztásról. A programok mellett egyre inkább formálódott a közösség is: a fiatalok szabadidejükben is együtt szerveztek programokat, beszélgettek, kirándultak és új barátságokat kötöttek.

Pénteken az energia került a középpontba. A résztvevők azt vizsgálták, honnan származik a Földön használt energia, milyen szerepet játszik ebben a Nap, valamint milyen lehetőségeket kínálnak a megújuló és más energiaforrások. A közös beszélgetések során arra is rámutattak, hogy a fenntarthatóság szempontjából nem minden döntés egyforma jelentőségű, ugyanakkor a mindennapi szokások hosszú távon komoly hatást gyakorolhatnak környezetünkre.

A tábor utolsó teljes napján szombaton a permakultúra szemléletével ismerkedtek meg a résztvevők. Az erdei megfigyelések során megtapasztalták, hogy a természetben minden élőlény és folyamat összefügg egymással, a körforgások pedig új lehetőségeket teremtenek. A permakultúrát nem csupán kertészeti módszerként, hanem a természetből tanuló, hosszú távon fenntartható gondolkodásmódként ismerték meg.

A délutánok már a kötetlen együttlétről szóltak: közös séták a természetben, látogatás Alsóbodokra az Esterházy János Zarándokközpontba és a Zoboralja Múzeumba, de felsétáltak a táborhelyeről a gímesi várhoz is. Az esti órákat fakultatív záróprogramokkal színesítették a szervezők, amely során közösen tekintettek vissza a hét eseményeire, vendégelőadásokat hallhattak, volt pánsíp és zenei bemutató, de megünnepelték az együtt átélt élményeket is.

A búcsú megható pillanatokkal zárult. A résztvevők személyes üzenetekkel és aláírásokkal ellátott emléklapokat készítettek egymásnak, amelyek nemcsak a közösen eltöltött napokra, hanem az új barátságokra és közös felismerésekre is emlékeztetik majd őket.

A GROW tábor ismét bebizonyította, hogy a fenntarthatóságra nevelés akkor a legeredményesebb, ha élményeken, közös gondolkodáson és valódi közösségi tapasztalatokon keresztül valósul meg. A résztvevők nemcsak új ismeretekkel gazdagodtak, hanem olyan szemléletet is magukkal vittek, amely remélhetőleg a mindennapi döntéseikben is tovább él.

A Szövetség a Közös Célokért képviseletében a projektben szakami vezetőként közreműködött Hideghéthy Andrea, valamint Jandura Péter és Németh Tímea.