Százhúsz évvel ezelőtt, 1905. augusztus 27-én gróf Zichy Ödön rövid beszéd kíséretében a családjának kék-fehér színeivel feldíszitett kulcsát átadta az EKÉ-nek (Erdélyi Kárpát Egyesület), majd hivatalosan is felavatták e ritka természeti tüneményt. Erre az eseményre emlékeztek pénteken, augusztus 22-én délelőtt Réven a menedékházban és a barlang bejáratánál. 

Az 1870-ben megnyílt Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal lehetőséget adott a fekete paripán utazóknak, hogy a vagonok ablakain keresztül megcsodálják a révi szorost, a mészkőhegyeket, a Körösbe alázúdúló vízesést. Mindaz, amit néhány percig láttak sokukat arra késztetett, hogy legközelebb turistaként, több napra jöjjenek e tájakra. 

Persze Réven is éltek emberek, akiket megbabonázott a természet szépsége és arra sugalt, hogy a sziklaszoros minden zegét-zugát felkutassák. Handl Károly, a Stájerországból a Sebes-Körös-menti településre került vasúti pályafelvigyázó és Veres István révi református lelkész nagy természetbarátok mindketten, 1903. januárjában írtak az EKE főtitkárának, Radványi Dezsőnek javasolva, hogy az egyesület terjessze ki működését Révre is. A levélre reagálva a nagy turista Czárán Gyula kijött és elkészítette a Rév és Vársonkolyos között azt a turistautat a Körös baloldalán, amelyet napjainkban is Czárán útnak neveznek. Az út az EKE költségén készült és feltárta a szoros szépségeit, írja Juhász Viktor, a Rév, Erdély sziklakapuja cimű könyvében. Az 1903. május 1-ji avatón még senki nem gondolt arra, hogy ahol a patak előtör a sziklák alól, ott egy egészen más világ kezdődik, a cseppkövek világa. 1903 november 10-én Handl Károly értesítésére Czárán Gyula újra kijött Révre és robbantásokat eszközölt a patak előtörésénél és csodák-csodája elébük tárult a barlang. Ezt követően 1905. augusztus 27-én gróf Zichy Ödön rövid beszédében, családjának kék-fehér színeivel feldíszített kulcsát átadta az EKE-nek, majd hivatalosan is felavatták e ritka természeti tüneményt. A megnyitóról Marton Manó a Nagyvárad napilap 1905 augusztus 29. számában ezt írta: „A vonatok ontották a publikumot Budapestről, Kolozsvárról, Debrecenből, Szolnokról, Désről, Szatmárról, tudom is én honnan özönlött a vendég. Nemcsak mulatozás volt odakint, komolyabb esmény is történt ennél. Az EKE közgyűlése meg a barlangavatás. A közgyűlést lombdíszes lampionos ponyvasátor alatt tartották, ahol előbb banketten ünnepelték a vendégeket. Felolvasták az évitést amely többek között arról is számot ad, hogy az egyletnek 2500 rendes tagja van. Báró Feilitzsch Artur, az EKE elnöke lelkes szép beszédben köszönte meg az egylet nevéven gróf Zichy Ödön áldozatkészségét, hogy a gyönyörű barlangot 30 évre az EKÉ-nek átengedte…Ezután következett a barlang ünnepélyes fölavatása, amikor Veress István révi lelkész szárnyaló beszéde után átadták a kulcsait a fölfedezőnek, Handl Károly gondnoknak. A gyűlés véget ért s ezután kezdődött az istenigazából való mulatság, a nóta, a tánc. Este az égbenyúló dolomit bércek tövében, a vasúti sinek mentén tűzijátékot rendeztek.

Százhúsz évvel ezelőtt nyitották meg a látogatók előtt a Zichy-cseppkőbarlangot, mely évfordulóra több rendezvénnyel emlékezett a Pro Rév Egyesület, a Révi Polgármesteri Hivatal és a Körösvidéki Múzeum augusztus 22-én, pénteken.

Az ünnepsorozat első mozzanataként péntek reggel Hasas János alpolgármester, a Pro Rév Egyesület elnöke a településen megkoszorúzta azt az emléktáblát, melyet Czárán Gyula, „a hegyek apostola” szülésének 100. évfordulóján avatott fel közösen az említett civil szervezet és az Erdélyi Kárpát Egyesület 2006-ban.

Majd délben drd. Veress László, a Körösvidéki Múzeum munkatársa tartott előadást a Zichy-barlang közelében található menedékházban. A révi barlang geológiai szempontból is fontos, mivel a jura korszakból származó kőzeteket lehet megtalálni, valamint ammonitesz-fosszíliákat, melyekből nagyon sokat a Körösvidéki Múzeumban őriznek. Barlangimedve-csontok is vannak itt. Ugyanakkor kis méretű állatok élnek a barlangban, mint például cserebogarak, pókok, giliszták és kétfajta denevér, melyeknek furcsa, patkó alakú orruk van. Említést érdemel az a növényzet is, ami csak úgy tud élni, hogy a lámpák közelében nő, ugyanis az a jellegzetes tulajdonsága, hogy a mesterséges fénytől fotoszintetizálódik, nem a napsugártól. Lényeges tehát, hogy ne csak turisztikai szempontok alapján, hanem tudományos indíttatásból is minél többen látogassák a Zichy-barlangot. Az expozé után Szabó Ödön történész, parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke megkoszorúzta a barlang bejáratánál lévő emléktáblát, meglátogatták a barlangot, majd benyomásaikat beírták a látogatók könyvébe.